blog, GreenLake, HPE

HPE GreenLake – “Le Cost Killer”

HPE GreenLake – “Le Cost Killer”

Bizonyára sokaknak ismerős lehet az a helyzet, amikor egy beszerzési folyamat elhúzódik, és a megrendelés során derül ki, hogy a gondos tervezői munkával előkészített műszaki tartalom egy vagy több eleme már nem elérhető, és emiatt újra kell tervezni a teljes rendszert. A rendszerfejlesztésre irányuló beruházások a tervezéstől a beszerzésig számos esetben hosszú hónapokig is elhúzódhatnak, emiatt az IT részleg sokszor nem tud megfelelő időben reagálni az üzleti oldal elvárásaira.

„Stop! Akkor itt most álljunk meg egy szóra tanár úr!” mondaná Vágó István.

Mire nem tud reagálni az IT részleg? Milyen elvárások fogalmazódnak meg az üzleti oldalon valójában?

Az üzleti oldalról érkező informatikai igények és elvárások nagyon széles skálán mozoghatnak attól függően, hogy az adott vállalat vagy vállalkozás milyen szegmensben tevékenykedik, milyen módon éri el az ügyfeleit, milyen törvényi vagy egyéb előírásoknak kell megfelelnie.

Az üzleti oldal igénye a legritkább esetben jelentkezik konkrét konfigurációkban, ehelyett leginkább gyorsabb hálózati elérést, több tárterületet, gyorsabb adatbázisszerver elérést, vagy jobban automatizált folyamatokat szeretne, amihez természetesen további erőforrásokra van szükség.

De akkor mire is van szüksége valójában az üzleti oldalnak?

Informatikai erőforrás kapacitásokra:

  • számítási kapacitás
  • tárolási kapacitás
  • hálózati kapacitás

A különböző publikus felhőszolgáltatók alapvetően ilyen kapacitás alapú megközelítést alkalmaznak, és igénybevételük megoldás lehet, ha gyorsan elérhető kapacitásokra van szükség. A szolgáltatás szemléletű megközelítés nem egy újkeletű dolog, de úgy tűnik, egyre elterjedtebb a termékek és szolgáltatások kapcsolása, és manapság jelentősen megnőtt a felvevőpiaca is. 

Az informatikai nagyvállalatoknál már évtizedekkel korábban elkezdődött egy olyan folyamat, hogy különböző üzletkritikus rendszereket, szoftvereket a gyártóik elérhetővé tettek előfizetéses konstrukcióban, majd kicsit később adatközpontból szolgáltatva valamilyen as a Service jellegű előfizetésként. A pay as you use jellegű megközelítés sikere megkérdőjelezhetetlen, és felmerülhet a kérdés, miért ilyen népszerűek ezek a konstrukciók. A Microsoft, SAP, Amazon, Oracle idejekorán felismerték azt, hogy hosszútávon úgy tudják fenntartani a minőséget, ha nem csak a termékek értékesítésére fókuszálnak, hanem olyan platformokat hoznak létre, amelyek hosszútávon is fenntarthatók, és a fejlesztéshez, üzemeltetéshez szükséges erőforrásokat, mérnöki tudást is kontrollálni tudják, így tehermentesítve az előfizetőt adott platform vagy szolgáltatás fenntartásához szükséges erőforrások költségeitől. Az így felszabadult időt és anyagi erőforrásokat át tudják csoportosítani a saját fő tevékenységük fejlesztésére!

Azonban nem minden vállalat számára elérhető ez a megoldás, hiszen vannak olyan területek, amelyek jellegükből fakadóan csak lokálisan helyezhetők el.

A publikus felhőszolgáltatások igénybevételének legismertebb kizáró okai:

  • Nem lehet optimális költségek mellett felhőben üzemeltetni az adott rendszert
  • Biztonsági protokoll miatt nem lehet szervezeten kívül üzemeltetni az adott rendszert
  • Nincs megfelelő sávszélesség, vagy megfelelően stabil hálózati kapcsolat internet irányba
https://www.idg.com/tools-for-marketers/2020-cloud-computing-study/

Az IDG idén készített egy felmérést, amiben 550 – különböző iparágakban tevékenykedő – IT döntéshozót kérdeztek meg arról, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy nem használják ki jobban a publikus felhőszolgáltatások által igénybe vehető előnyöket és erőforrásokat.

A válaszaikból az derül ki, hogy 2020-ban a legnagyobb kihívást a költségek kontrollálása és az adatbiztonság jelenti.

Azon vállalatok számára, ahol a publikus felhő nem lehet opció, a HPE GreenLake szolgáltatás kiváló alternatív megoldást tud nyújtani. Legyen szó akár valamilyen adatközponti megoldásról, mentési rendszerről, virtualizációról, vagy olyan peremterületekről, mint például az IoT rendszerek, PLC vezérlések, vagy éppen a SCADA rendszereket kiszolgáló infrastruktúrák, a GreenLake szolgáltatás keretei között egy felhőszolgáltatás rugalmasságához hasonlóan lokálisan tudja biztosítani az infrastruktúrához szükséges komponenseket. A GreenLake modellben történő beszerzésnek egy tudatos gazdasági döntésnek kell lennie a vállalatvezetés részéről, mivel ez a konstrukció megteremti a hidat az üzleti és az IT stratégia között.

De honnan is indult a HPE GreenLake, és mi a története?

„Amit nem lehet mérni, azt nem lehet fejleszteni!”

Az olyan szolgáltatásokat, ahol az elszámolás havonta a mért fogyasztás alapján történik, a HP(E) először 2006-ban tette elérhetővé az Egyesült Államokban a legnagyobb ügyfelei részére. Az akkoriban HP Utility Ready Computing Service (URCS) néven ismert szolgáltatás még mindent magába foglalt, ami egy kulcsrakész megoldáshoz szükséges. A hardver és szoftver komponenseket a szállítástól kezdve a hozzájuk kapcsolódó üzembe helyezési feladatokig, valamint proaktív felügyelet is része volt a csomagnak.

Egy korabeli freskón ábrázolták a szolgáltatás működését

2010-ben a HP(E) inkubátor jelleggel az EMEA régióra is kiterjesztette az IaaS szolgáltatását, és néhány évvel később az akkoriban a világ negyedik legnagyobb autóipari konszernjeként számon tartott Renault Csoport Franciaországban található Tier3 adatközpontjába telepített egy konvergens platform megoldást, ahol már mért fogyasztás alapon, havidíjas konstrukcióban biztosította az elvárásoknak megfelelő infrastruktúrát.

“Le Cost Killer”

Aki az átlagnál kicsit jobban érdeklődik az autóipar iránt, valószínűleg találkozott már Carlos Ghosn nevével, aki ebben az időben a Renault – Nissan CEO-ja volt. Rátermettségét a pozícióra több alkalommal sikerült bizonyítania azzal, hogy a 90-es évek végén csőd közelbe került autóipari cégeket – többek között a Renault-t és a Nissan-t – stabilizálta, majd átfordította nyereségesre a működésüket. A franciák a “Le Cost Killer”, a japánok pedig a “Mr. Fix It” becenevet aggatták rá (Japánban még képregény is készült róla 😊).

De vajon mi lehettet a mozgatórúgója annak, hogy ezt a konstrukciót választotta a Renault, hiszen a piaci pozíciójából adódóan financiális szempontból sem okozott volna gondot az eszközök beszerzése.

2010 és 2012 közötti időszakban a Renault a Nissan-nal közösen nagy átalakulást tervezett végrehajtani, mert piacvezető pozícióba akartak kerülni a Zéró károsanyag kibocsátás terén. A közös cél érdekében jelentős összeget (5 milliárd EUR) fektettek be az elektromos autók és a lítium ion akkumulátorok fejlesztésébe, és emellett egy olyan támogató szolgáltatás kidolgozására, amelyik kimondottan az elektromos járműveik szempontjából lényeges adatokkal szolgálnak a sofőr számára, mint például a töltöttségi szint kijelzése, legközelebbi töltőállomás távolsága, és szabad-e a töltőállomás adott időpontban. Nem tudom eldönteni, hogy a sors fintorának köszönhető, vagy csak egy koncepció része volt, de ez utóbb említett támogatási rendszerben a tervek szerint egy alkalmazással „pay as you go” biztosítást is lehetet volna kötni. 😊

Mindezeket csak azért tartottam fontosnak leírni, mert egyrészről látszik, hogy a 2020-ban Magyarországon is elérhetővé vált HPE GreenLake modell már jó ideje létező módszertanon alapul, másrészről jól mutatja, hogy a Renault és a Nissan akkori vezetése a saját üzletük fejlesztésére fektették be a tőkét, és az ehhez szükséges erőforrásokat egyszerűen szolgáltatásként vették igénybe.

A digitális transzformáció mint fogalom, sokak számára nem ismeretlen, mivel mostanában nagyon sokszor, sok helyen lehet hallani a kifejezést. A fogalom mögött egy olyan szervezeti képesség rejtőzik, ahol egy cég döntéshozói stratégiai szinten gondolkoznak a digitális technológiákban, és adaptív módon reagálva ki is használják ezeket a technológiákat.

Ez a történet zseniálisan reprezentálja azt, hogy egy üzleti célt milyen stratégián keresztül lehet elérni, és miként tudja a technológia támogatni a gyors piacra lépést. A vállalatvezetés által meghatározott célok eléréséhez már idejekorán látszott, hogy a kutatás-fejlesztéshez rendkívül nagy számítási és tárolási kapacitásra lesz szükség, és olykor nagyon rövid idő alatt rendelkezésre kellett állnia ezeknek az erőforrásoknak. Ezt a fajta növekedést CAPEX keretbe nagyon nehezen lehetett volna betervezni, a publikus felhőszolgáltatók pedig érthető okokból nem jöhettek szóba a fejlesztés eredményeként előállított adatok érzékenysége miatt.

Bár a Nissan és Carlos Ghosn kapcsolata nem felhőtlen, mióta 2017-ben a volt Renault vezért japánban rabosították, „Mr. Fix It” eredményei 2020-ban is magukért beszélnek, hiszen a Nissan Leaf jelenleg a Tesla Model 3 után a legtöbbet eladott elektromos autó.

Newman kollégám által készített Minden as a service – HPE GreenLake című bejegyzése tökéletesen összefoglalta a konstrukció előnyeit és az ajánlott felhasználási területeket.